A nóvumtól való kibillenés

A Kiss The Wall kimozdít a hétköznapok mókuskerekéből...

Az emberi monotonitásban és az egyfajta megszokott élettani állandóságban kell megtalálni azokat a hétköznapi momentumokat, melyeknek a súlytalan jelentéktelensége teszi azokat igazán maradandóvá. Érezni véli az ember, miként telik meg türelempohara, melynek szájába kapaszkodik a kéz, hogy el ne lepje a sűrű közegű gond. Fullad, ahogy a napok-hetek peregnek minduntalan a naptárról, mígnem elérkezik a záró szakasz, a zsilip, mely nem engedi tovább a problémák és terhek felgöngyölődött sokadalmát továbbgörgetni az idegek pályáján. Ezek a pályák vékonnyá váltak, szakadtak és rojtosak a türelmetlenségtől, ami beletrappolt e gyenge anyagba. Mikor már a töltődést követeli a test és lélek koherensen fuzionáló egysége, szükségszerűvé válik, hogy a mindennapok mélyenszántó árkaiból felüssük fejünket és tegyünk magunkért. Kilépni a permanensből, elszakadni a megszokottól, hogy az újdonság és eltérőség ereje energiákat töltsön s ébresszen az egyénben.


A nyirkosság és száraz szél össztűzének keveredésében az ősz nem kecsegtet olyan kikapcsolódási lehetőségekkel, mint a szabadszellemű nyár és a duzzadó erejű tavasz. Itt az év az utolsókat rúgja, mielőtt beköszön halála a decemberi zimankó érkeztével. Az embert, mint ösztönökkel teletűzdelt lényt hívja a természet, a tér ezeregy arca és szelleme, amely a fák között oson. Alkalmasint vágyódás ébreszt a nap melengető sugara, hogy az emberi társadalom a natúra világában tevékenykedjék. Nos, mindez az októberi derületlen közeg nem a legalkalmasabb szintér a megvalósuláshoz és a relaxációhoz, tekintsük is bármily értelmi viszonylatban az esetet, azonban vannak rejtettségei és egyben lelőhelyei a természetövezte ősznek, melyek egyedülálló kikapcsolódási és feszültség-levezetési lehetőségekben értendőek.


Magyarország domborzati sokszínűségének egyik szegmensében, a Mátra szívében aortaként lüktet egy település, mely életben tartja a magyar viszonylatban élő autósportot. Visonta tekinthető értéktelennek – a kötődéssel élőknek elhanyagolhatónak avanzsálnám –, azonban az leszögezhető, hogy egyedülálló a maga nevében.

Október 22-e különösképp piros betűs nap Visontán, főképpen a Brezova-Gokartland autósport intézményének, amely mérvadó szintérül szolgál a driftverseny-világ és e szubkultúra szerelmeseinek. Az ősz sóhajai belengik a Brezova versenypályáját, voltaképpen katlannak hat, ahogy a betonfalak is, amelyek előkerülnek pályaszegély gyanánt. Berregő, dörrenő, fújtató kocsik hajtanak az aszfalt parkettjére, kifelé meredő első végtagjaik gyanúsan sejtetnek valami abszurdra, valami nem épelméjűségre. Ez az a pszichózis az, mely lehetővé teszi az egyediséget, a vadságot, a feltöltődést. Materiálisan érezhetővé válik az erő léte és az adrenalin füllesztő gőze, amely kitisztítja az emberi léleknek a gondoktól eltömődött pórusait, eltűnteti a türelmetlenség legapróbb foganatját. Elillan a mindennapok melankolikus szimptómája, ledobja magáról az ember a megfásultság köntösét. Ez az erő és energia ezekből az autókból jön. A drifttől duzzadó vasizmaikból és a füstfüggöny formájában áradó verejtékből, a szanaszét repdeső gumidarabkák pedig csak tetézik mindezt. A pilóták csupán katalizáló elemei a jelenségnek, mégis nélkülözésükkel elveszítenénk egy nélkülözhetetlen program értékét.


Az autók pályán ropó keringője valóban infernói jelenséget tükröz, ahogy az égő gumik lilásszürke füstje ellepi az étert teljességi egészében. A vezérelt járgányok minden kör végén elhaladnak a csókot váró fal mellett, s itt valójában is legálisan csalhatod meg az asszonyt egy csók erejéig, még ha mindezt az autóvas bánja majd. A csók érzékiségét, hosszúságát egy nyolcfejű hidra értékeli. Akadtak olyanok, akik túlélték eme szörny ítéleteit, s ők már csak a Brezovai Nyolcaknak nevezik őket. Ez a nyolctagú zsűri kegyetlensége mellett pártatlanságától neves, ettől hangos a Mátrában elterülő Brezova. Az atmoszférát nem kell különösebben tetőzni, de azért tesznek rá egy lapáttal, miszerint Jinba Ittai (Zolo) kommentálásától fog zúgni a hallójáratok tömkelege, hogy mindenki érezze a versenyszellemben megmutatkozó lüktető törődést.
Ez immár a harmadik alkalom, hogy megdobban itt a Mátra mellkasában. A harmadik sikerstory rendhagyó jelenségekkel. Egy biztos, ez a harmadik Kiss The Wall, csak itt a Brezován.